Szösszenetek

Rövid, lírai, érzésalapú szövegek

A szösszenetek rövid, lírai hangvételű írások, amelyek egy-egy érzést, gondolatot vagy hangulatot ragadnak meg. Nem történetet mesélnek, hanem felvillantanak valamit az emberi tapasztalatból.

Azonos sodrásból született írások:

• A ház
  Amikor az otthonból eltűnik az élet, a falak között maradó csend lassan emlékké formál mindent, ami valaha benne létezett.
• Vágyakozás…
  A vágy ködében bolyongva a valóság és a képzelet határai elmosódnak, miközben az ember egyre mélyebbre merül az elérhetetlen utáni sóvárgásban.
• Lemondás
  Amikor a vágyak már elindulnak, de a lélek nem követi őket, a mozdulat és az akarat közötti csendben megszületik a lemondás.
• Csavarodok
  Miközben kapaszkodunk az ismerősbe, észrevétlenül válunk a rendszert tartó csavarokká, a változástól való félelmeink miatt bele rozsdásodunk a saját helyzetünkbe.
• Porból lettünk és porrá leszünk…
  A mindent átható por egyszerre emlékeztet az elmúlás elkerülhetetlenségére és arra, hogy ami eltűnik, valójában sosem tűnik el teljesen.
• Lusta szerető
  Az ihlet hiányában vergődő alkotó kétségbeesetten vágyik a teremtésre, miközben saját bénultsága tartja fogva.
• Kő peremén kő repedés
  Egy döntés előtti vívódás abszurd spiráljában a ráció, a sors és a véletlen keveredik, míg végül a választás megszületik – vagy csak megszületni látszik.
• Elszakadt a cérna…
  Amikor az élet csendben távozik, a hátramaradó ürességet csak a gyász súlya és a kimondatlan hiány tölti meg.
• Világvége szabad szemmel
  A ketyegő idő zajában a tudat önmagába szorul, ahol az unalom és a feszültség lassan felőrli a jelent.