Címke: Egyperces


  • A vasárnap örök

    Az üresség hangja Ez az írás a hétköznapi mozdulatokból, egy alma meghámozásából, a zajokból és a tárgyak megfigyeléséből, épít fel egy lassan kibontakozó belső hiányérzetet. A részletek aprólékos érzékelése mögött végig ott húzódik az elidegenedés és az üresség. Az almahámozás egy olyan folyamat, amely rettentő odafigyelést igényel. A Kés finoman siklik a helyenként puha húsban…

  • Buszos korcsolatok – Korcsolat V.

    Az üveg mögött Ez az írás a hétköznapi rutinok apró pszichológiáját ragadja meg egy buszállomáson történt jeleneten keresztül. A jelentéktelennek tűnő megfigyelések és döntések mögött lassan kirajzolódik az emberi szokások, benyomások és belső asszociációk csendes világa. A jegypénztárnál a megszokott arcok ültek. Sosem figyelte meg különösebben az üvegbúra angyalait. A kettő közül mindig azt választotta,…

  • Buszos korcsolatok – Korcsolat IV.

    Kényszerű utazás Ez az írás a hétköznapi utazások feszültségét és az ember belső gondolatvilágának menekülési vágyát ragadja meg ironikus, mégis nyomasztó hangulatban. A monoton párbeszédek és a belső monológok egymásra torlódásán keresztül a társas lét és a magány egyszerre válik terhessé. A legelviselhetetlenebb dolog ezen a világon az utazás. Rossz, ha egyedül vagyunk, mert nincs…

  • Buszos korcsolatok – Korcsolat III.

    Egy várakozás története a magány peremén Egy jelentéktelennek tűnő várakozás során a figyelem egy apró jelenetre tapad, amely váratlanul belső tükörré válik. A galamb kitartó, mégis hiábavaló közeledése csendesen világít rá az emberi magány és kapcsolódás utáni vágy finom, ismerős feszültségére. A szabadkai buszállomásra már kezdett úgy tekinteni, mint második otthonára. A Szeged-Szabadka-Moravica közti szakaszon…

  • Világvége szabad szemmel

    Az idő zajában rekedt tudat Az írás az idő érzékelésének nyomasztó, szinte fizikai élményét ragadja meg, ahol a ketyegés monotóniája és az unalom szorítása összefonódik a belső feszültséggel. A szöveg filozofikus hangvételben vizsgálja az idő múlásának abszurditását, miközben a jelenbe zárt tudat tehetetlenségét és szorongását jeleníti meg. Telnek a másodpercek. Határtalanul, végtelenül neki iramodva az…

  • Buszos korcsolatok – Korcsolat II.

    Kételyek között, egy ajtó előtt Egy hétköznapi ügyintézés történetén keresztül bontakozik ki a belső bizonytalanság és a kontroll iránti vágy finom játéka, miközben a főhős saját döntéseinek és félelmeinek tükrében szemléli a világot. Az írás az ellentétek – biztonság és kiszolgáltatottság, rend és diszharmónia – mentén vizsgálja, hogyan formálják a hétköznapi helyzetek az önmagunkhoz való…

  • Buszos korcsolatok – Korcsolat I.

    A szorongás rendszere: kontroll, kiszolgáltatottság és a hétköznapi helyzetek láthatatlan feszültsége Ez az írás egy személyes, irodalmi reflexió a szorongás és a kontrollkényszer működéséről a mindennapi helyzetekben. Egy finoman groteszk és pszichológiailag érzékeny gondolatmenet arról, hogyan válik a legegyszerűbb emberi cselekvés is belső küzdelemmé, ha a rend iránti vágy felülírja a természetességet. A piszoárba dobott…

  • A ház

    A ház

    Az otthon megszűnésének a folyamata A szöveg a ház fizikai és érzelmi dimenzióit kapcsolja össze, bemutatva, hogyan alakul át az otthon puszta térré az emberi jelenlét megszűnésével. A hangsúly az emlékezet, a hiány és az elmúlás tapasztalatán van. A ház egy halmaz; kötőanyag, cserép, gerenda és tégla. A ház fal, ablak, padló és plafon. A…

  • Sarok – Sarok

    A sarok mint térbeli és erkölcsi pozíció Ez a szöveg a „sarok” fogalmát járja körül egyszerre konkrét és átvitt értelemben. Egy játékos, mégis elgondolkodtató írás arról, hogy a nézőpont nemcsak azt határozza meg, mit látunk – hanem azt is, hogyan gondolkodunk arról, amit látunk. Sok mindennek van sarka, csak az utcának nincs.             Mi van…

  • Sarok – Ahol megálltam

    A megragadhatatlanság határán: hibázás, tudás és az emberi tökéletlenség Ez az írás egy önreflexív gondolatmenet az alkotás természetéről, ahol a „nem tudás” nem hiány, hanem az emberi lét egyik alapállapota. Egy irodalmi reflexió arról, hogyan válik a hibázás és a tökéletlenség nemcsak elfogadhatóvá, hanem szükségszerűvé is. Hát az bizony egy sorral feljebb volt. Azóta, és…