Egy belső párbeszéd a halogatás természetéről
Ez az írás egy személyes, irodalmi reflexió a halogatás és a döntésképtelenség belső logikájáról. Egy gondolati párbeszéd arról, hogyan válik a „majd holnap” az egyik legkövetkezetesebb döntéssé.
– Sosem csinálhatom azt, amit akarok. Illetve sosem csinálom azt, amit akarok. Illetve csinálom, csak nem tehetem akkor, amikor akarom. Illetve, amikor akarom nem csinálom. Illetve nem akarom és nem csinálom. Illetve majd csinálom, ha akarom. Illetve csinálhatnám, ha akarnám. Ha lenne rá időm, akkor csinálnám!
– Ha akarnád csinálni, akkor csinálnál rá időt.
– Csinálnék időt, ha szeretném csinálni. Nem csinálom, mert nem szeretem. Tehát nem csinálom, mert nem akarom, mert nem szeretem.
– Akkor meg miért görcsölsz rajta?
— Azért görcsölök rajta, mert szeretném akarni és akarnám szeretni, csak ne kellene csinálni.
– Akkor még mindig nem akarod és nem szereted, csak csinálod, mert úgy érzed, hogy néha csinálnod kell.
– Nem kell, inkább csak a szükségét érzem annak, hogy néha akarjam csinálni.
– Tehát kényszerből csinálnád, ha csinálnád.
– Kényszerből sosem csinálok semmit, valamit csak akkor csinálok, ha szeretem.
– Tehát akkor újfent megerősíted, hogy azért nem csinálod, mert nem szereted csinálni.
– Nem. Szeretném csinálni, ha akarnám csinálni. Illetve akarom csinálni, csak mire rászánom magam, hogy csináljam, annyi idő eltellik, hogy már nem igazán marad időm, hogy csináljam, és ha kevés az idő, akkor már nem érdemes neki fogni, hogy csináljam.
– Azonban, ha fontosnak éreznéd, akkor akkor is nekifognál csinálni, ha kevés lenne rá az időd.
– Nem. Ez fontos. Illetve fontos lenne a számomra, hogy csináljam, de vannak olyan dolgok, amiket meg kell, hogy csináljak, mert halaszthatatlanul fontos, hogy megcsináljam azokat.
– Akkor te most kifogásokat keresel arra, hogy ne csinálhasd azt, amit nem akarsz, amit nem is szeretsz és ami mégcsak egy cseppet sem fontos a számodra?
– Úgy látom nem figyelsz rám! Én akarnám is, meg szeretném is, meg fontos is lenne a lelkinyugalmam megőrzése végett, hogy csináljam, de nem csinálhatom, mert nincs rá időm. Ma már nem maradt rá időm. Majd holnap újra megpróbálom csinálni.
Amennyiben ez megszólított:
English version
Procrastination
– I can never do what I want. Or rather, I never do what I want. Or rather, I do, only I can’t do it when I want to. Or rather, when I want to, I don’t do it. Or rather, I don’t want to and I don’t do it. Or rather, I’ll do it when I want to. Or rather, I could do it if I wanted to. If I had time for it, I’d do it!
– If you wanted to do it, you’d make time for it.
– I’d make time if I loved doing it. I don’t do it because I don’t love it. So I don’t do it because I don’t want to, because I don’t love it.
– Then why are you agonizing over it?
– I’m agonizing over it because I’d like to want it and I’d want to love it, only I shouldn’t have to do it.
– Then you still don’t want it and don’t love it, you only do it because you feel that sometimes you have to do it.
– I don’t have to, I rather just feel the need sometimes to want to do it.
– So you’d do it out of compulsion, if you did it.
– I never do anything out of compulsion; I only do something if I love it.
– So then you’re confirming again that you don’t do it because you don’t love doing it.
– No. I’d love doing it if I wanted to do it. Or rather, I want to do it, only by the time I gather myself to do it, so much time has passed that I don’t really have time left to do it anymore, and if there’s little time, then it’s no longer worth starting to do it.
– However, if you felt it was important, then you’d start doing it even if you had little time for it.
– No. This is important. Or rather, it would be important to me to do it, but there are things I have to do, because it’s urgently important that I do them.
– So now you’re looking for excuses so that you can’t do what you don’t want, what you don’t even love, and what isn’t even the slightest bit important to you? – I see you’re not listening to me! I’d want to, and I’d love to, and it would also be important for the preservation of my peace of mind that I do it, but I can’t do it because I don’t have time for it. There’s no time left for it today. Tomorrow I’ll try again. Tomorrow…