Címke: Rövid


  • Báránybőrbe bújtatva – Ártatlan szövegek

    Gondolatfoszlányok, játékos képek és belső fénykeresés Ez az írás egy képszerű, asszociatív gondolatfolyam az ártatlanság és a mögöttes jelentések határán. Egy finoman játékos reflexió arról, hogyan válnak a futó gondolatok fénylő lehetőségekké, miközben a látvány és a képzelet összefonódik. Futkosó gondolatok szikráznak a levegőben. Rengeteg, mint csillag az égen. Már csak le kellene szakítani egyet-egyet.…

  • Vágyakozás…

    A bizonytalanság érzékeléséről és az elérhetetlen utáni sóvárgásról Ez az írás egy érzéki, képszerű reflexió a vágyakozás természetéről és az észlelés bizonytalanságáról. Egy gondolati utazás arról, hogyan mosódik össze a valóság és a képzelet, miközben az ember az elérhetetlen felé halad, egyre mélyebbre merülve saját vágyainak ködében. A vágyakozás olyan, mint ködben haladni előre. A…

  • Álomölő

    Álomölő

    A lemondás hangjai: belső küzdelem és a feladás fájdalma Ez az írás egy a remény és a feladás határmezsgyéjén megszólaló belső hangot ragad meg, amely a fájdalomból táplálkozva szünteti meg a vágyakat. Ez egy nyugtalanítóan ismerős hang, amely nem pusztít, hanem elcsendesít – és ezzel együtt átformálja az ember önmagához való viszonyát. Tegnap születtem.Holnap halok…

  • Lemondás

    Lemondás

    Egy csendes lemondás a vágyakról és az elmúló lendületről Ez az írás egy személyes, irodalmi reflexió a vágyak elengedéséről és a belső kiüresedés pillanatáról. Rövid, képekben megfogalmazott lenyomata annak, amikor a mozdulat még megvan, de az akarat már eltávolodott. Tavaszodik és a vágyaim elszabadulnak. Tőlem. Szárnyra kapnak a napsugárral átitatott kackiás szélben. Megült szemekkel, rezdületlen,…

  • Idő van

    Idő van

    Egy gondolati reflexió az idő és az örökkévalóság természetéről Ez az írás egy személyes, irodalmi reflexió az idő, az örökkévalóság és a jelen viszonyáról. A szöveg azt a kérdést járja körül, hogyan próbáljuk nyelvileg megragadni azt, ami valójában túl mutat az idő fogalmán. Az egyik legfurcsább szófordulat az örökkévalóságot jelentő időtlen időkig kifejezés. Azért furcsa,…

  • A reggeli kávé illata

    A feszültségtől a feloldásig: együttélés, konfliktus és az érzelmek ciklikussága Ez az írás egy személyes, irodalmi reflexió az együttélés során megélt feszültségek és érzelmi hullámzások természetéről. Egy gondolati ív arról, hogyan alakul át a frusztráció és a harag szeretetté, amikor a hétköznapok apró, ismerős pillanatai visszavezetnek bennünket egymáshoz. A frusztráció az, amikor az ember egyedül…

  • Feltörekvők

    Feltörekvők

    Egy reflexió a városi lét magányáról és a társadalmi szerepek mögé rejtett arcról Ez az írás egy személyes, irodalmi reflexió a tömegben megélt magányról és az identitás hétköznapi elfedéséről. A szöveg azt az állapotot ragadja meg, amikor egymás mellett létezünk, mégis észrevétlenek maradunk egymás számára. Feltörni és letörni sokféleképpen és sokmindent lehet. Fel lehet törni…

  • Csavarodok

    Csavarodok

    Az egyén és a rendszer viszonya: berögzültség, alkalmazkodás és a változástól való félelem Ez az írás egy tömör, metaforikus reflexió az egyén társadalmi szerepéről és a berögzültség természetéről. Egy gondolati kép arról, hogyan válunk a rendszert fenntartó „csavarokká”, miközben a változástól való félelem lassan megbénít bennünket. Az életünket csavarok tartják össze. Pont olyanok, mint amilyenek…

  • A homok íze

    A homok íze

    Egy történet a gyermeki képzelet és a döntés terhének határán Ez az írás egy személyes hangvételű, irodalmi történet a döntés, a félelem és a gyermeki képzelet összefonódásáról. A szöveg egy kislány nézőpontján keresztül mutatja meg, hogyan válik a valóság és a fantázia a megértés eszközévé. Sári csalódott, mert hiába menekült szobája bármelyik sarkába, hiába állt…

  • Porból lettünk és porrá leszünk…

    Egy reflexió az elmúlásról és az anyag állandóságáról Ez az írás egy személyes, irodalmi reflexió az elmúlás és az anyagi lét állandóságának ellentmondásáról. A szöveg a por metaforáján keresztül mutatja meg, hogyan marad jelen az, ami már nincs. A zárt ablak eső foltos üvegén átszűrődő nap fényében porszemcsék keringenek. Körbeölel és megfojt az allergia szorítása.…