Címke: Önreflexió


  • A reggeli kávé illata

    A feszültségtől a feloldásig: együttélés, konfliktus és az érzelmek ciklikussága Ez az írás egy személyes, irodalmi reflexió az együttélés során megélt feszültségek és érzelmi hullámzások természetéről. Egy gondolati ív arról, hogyan alakul át a frusztráció és a harag szeretetté, amikor a hétköznapok apró, ismerős pillanatai visszavezetnek bennünket egymáshoz. A frusztráció az, amikor az ember egyedül…

  • Feltörekvők

    Feltörekvők

    Egy reflexió a városi lét magányáról és a társadalmi szerepek mögé rejtett arcról Ez az írás egy személyes, irodalmi reflexió a tömegben megélt magányról és az identitás hétköznapi elfedéséről. A szöveg azt az állapotot ragadja meg, amikor egymás mellett létezünk, mégis észrevétlenek maradunk egymás számára. Feltörni és letörni sokféleképpen és sokmindent lehet. Fel lehet törni…

  • Elszakadt a cérna…

    Egy lírai kép az elmúlásról és a veszteség csendjéről Ez az írás egy személyes, irodalmi reflexió az elmúlás és a gyász tapasztalatáról. Rövid, képekben megfogalmazott lenyomata annak a pillanatnak, amikor a jelenlét hirtelen hiánnyá válik. Ott feküdt az ágyon, némán csendben.Teste hideg, még sem vacog. Élettelen.Szeme nem jár. Merev. Ajka nem remeg.Megszűnt, kimúlt belőle a…

  • 2024, Évem egy levélben

    Egy személyes levél a veszteségről, emlékezésről és elengedésről Ez az írás egy személyes, irodalmi levél a szülők elvesztésének és a gyász feldolgozásának tapasztalatáról. A szöveg az emlékezés, a szeretet és a hiány egymásba fonódó rétegein keresztül rajzolja meg egy év lenyomatát. Február volt. Hideg és közönyös, már ha az időjárásnak lehet hangulata. Akárhogy is, az…

  • Hiány

    Hiány

    Egy belső monológ a hiány és önellentmondás érzéséről Ez az írás egy személyes, irodalmi reflexió a hiány, az önazonosság és a belső feszültségek tapasztalatáról. Egy sűrű, képekben beszélő monológ arról, amikor az ember önmagával sem tud egyetérteni. Érzek valamit, ami a szívemet nyomja. Nem egy daganat, vagy egy beékelődött golyó, még csak meg sem késeltek,…

  • Lusta szerető

    Egy belső monológ az ihlet hiányáról és az alkotói bénultságról Ez az írás egy személyes, irodalmi reflexió az ihlet elvesztéséről és az alkotás iránti vágy ellentmondásairól. Lusta vagy. Beszáradt a tinta a tollba. Szürke árnyak morajló árja járja táncát, kitaposva lelkem virágát. Nem gyúl láng a parázson, régi, szertefoszlott hamu ágyon. Elszáll a szélben. Tova…

  • Halogatás

    Halogatás

    Egy belső párbeszéd a halogatás természetéről Ez az írás egy személyes, irodalmi reflexió a halogatás és a döntésképtelenség belső logikájáról. Egy gondolati párbeszéd arról, hogyan válik a „majd holnap” az egyik legkövetkezetesebb döntéssé. – Sosem csinálhatom azt, amit akarok. Illetve sosem csinálom azt, amit akarok. Illetve csinálom, csak nem tehetem akkor, amikor akarom. Illetve, amikor…

  • Kő peremén kő repedés

    Egy belső monológ a választásról Ez az írás egy személyes, irodalmi reflexió egy nehéz döntés előtti állapotról. Döntöttem. Úgy érzem magam, mint a kőszikla Hannibál előtt az Alpokban. Kaptam egy ajánlatot olyasmire vonatkozóan, amit már régóta akartam. Döntenem kellett, nem kaput, fát, hanem el. Akartam, tehát igen. Azonban ha rávágom hirtelen, meggondolatlan döntöttem. Aludtam rá…