Kényszerű utazás
Ez az írás a hétköznapi utazások feszültségét és az ember belső gondolatvilágának menekülési vágyát ragadja meg ironikus, mégis nyomasztó hangulatban. A monoton párbeszédek és a belső monológok egymásra torlódásán keresztül a társas lét és a magány egyszerre válik terhessé.
A legelviselhetetlenebb dolog ezen a világon az utazás. Rossz, ha egyedül vagyunk, mert nincs kivel beszélgetni, és az is rossz, ha társasággal vagyunk, mert úgy érezzük, hogy beszélgetnünk kell, még akkor is, ha értelem nélkülivé válik minden egyes kiejtett szavunk. Rossz, ha nincsenek gondolataink, mert akkor bambán bámulunk egy üvegfalon át a semmibe. Az se sokkal jobb, ha vannak gondolataink, mert elárasztva a tudatunkat lehetetlen megszabadulni tőlük. Úti célunkhoz kísérnek bennünket, vagy épp úti célt ültetnek a fejünkbe. Ugyanakkor mind közül a legrosszabb az, amikor a körülöttünk lévők cseveje hangosabb saját belső hangunknál megakadályozva ezzel, hogy elmerüljünk pszichénk mocsarában.
„Miért erre megyünk? Nem erre van a határ.”
„Öhm…”
„Végül is ő vezet, csak tudja mit csinál. Itt se fordul el? Pedig elfordulhatott volna.”
„Öhm…”
„Biztos kimegy az autópályára. Én is sokszor jártam erre. Látod a kórházon! Napenergiát használnak. Nagyon drága, de tíz év alatt megduplázza az árát.”
„Öhm…”
„Na! Tovább megyünk? Én sose fordultam balra, mindig a másik irányba mentem. Látod? Fóliasátrak. Így termelik meg az élelmet.”
„Öhm…”
„Az a fa köré építették a házat. Érdekes. Ma nincs nagy forgalom. Látod?! Az autópályán vagyunk. Megmondtam.”
„Öhm…”
„Itt a határ. Csak 20 perc volt. Ott parkolnak a kamionok. A kijelölt sornak megfelelően mehetnek. Ott mérik le őket.”
„Öhm…”
„Na ez gyorsan átjutott, nem mint mi. Biztos pihenőjük van. Nézd! Ott ég a lámpa. Hm! Nem az ő pénze.”
„Biztos csak a nap tükröződik.” jutott először szóhoz a feleség.
„Nem, mert akkor a többi ablakban is tükröződne olyan fény. Az egy sötét kis zug. Biztos ott pihennek.”
„Öhm…”
„Na végre itt a rendőr. Így! Látod?! Így mutasd meg az igazolványod neki.”
„Hogy?”
„Így!”
Vajon ilyen a pokol? Egy kínnak megteszi. A busz átgördült a határon. Ők leszálltak Horgoson. Mi meg tovább gurultunk Szabadka felé.