Címke: Könnyed
-
Nyár delelőre csípős ősz köszöntött, mely kemény és hát hideg telet ígért. A Kossuthfalviak is tudták ezt, a bőrükön érezték. Fodrossá válva kitülemkedett a szőrük töve, amely szőrt a szél ludak lábához kötözte. Csapkodó szárnyukkal húzták, vonták, nyúzták, de az ember nem engedhette, hogy azt csak úgy holmi ludak kitépjék! A Kossuthfalviaknak helyén volt az…
-
Sári csalódott, mert hiába menekült szobája bármelyik sarkába, hiába állt tótágast, dobta ki az ablakon a zöld zokniját, ivott cukros vizet, húzta a fejére a párnáját, nem tudott elmenekülni, nem tudott megszabadulni a szívébe baljós árnyként férkőző sorscsapástól: döntenie kell. Nem holmi csalárdságról, vagy kópéságról, hanem bizony komoly dologról; egy tíz éves kislány életéről. A…
-
A zárt ablak eső foltos üvegén átszűrődő nap fényében porszemcsék keringenek. Körbeölel és megfojt az allergia szorítása. Teremtéstörténetünk alapja kiszárítja a torkot, eltömíti az orrlikakat. Nem kínoz, csak irritál. Nem elviselhetetlen, csak zavaró a folytonos jelenléte. Olyan, mint az a rokon, aki nem elég, hogy hívatlanul érkezik és nem csak, hogy nem hozott semmit, de…
-
Kossuthfalvára piacos reggel virradt, ami bizony a hét közepin, szerdán van, ha a hétnek van egyáltalán közepe. No, már most ez olyan probléma, amely e történet tudását meghaladja, így maradjunk annyiban, hogy piacos napon történt az esemény, mert e meghatározás mégiscsak körbe fonja a cselekményt. A piac, legalábbis ez, nem az árúkról szólt vagy az…
-
Érzek valamit, ami a szívemet nyomja. Nem egy daganat, vagy egy beékelődött golyó, még csak meg sem késeltek, de nagyon fáj. Összeszorítja, megmarkolja, nyomkodja, marcangolja, csókolgatja, játszadozik vele, majd elengedi. Rendszertelen időközönként jelentkezik. Bár a szív sosem fáj… hát az enyém igen. Nem kitalált, álmodott, hanem húsba markolóan valós kín ez. Nem járja végig a…
-
Lusta vagy. Beszáradt a tinta a tollba. Szürke árnyak morajló árja járja táncát, kitaposva lelkem virágát. Nem gyúl láng a parázson, régi, szertefoszlott hamu ágyon. Elszáll a szélben. Tova áll máshova. Oda, ahol megbecsülik, ábrándos álmaik közt dédelgetik. Óh! Ihlet ne hagyj el! Ragadd meg a karom, forgasd ki a betűim! Adj ennem, innom! Éhezek,…
-
Őszbe virradóra járt az idő; mikor már a levecses almák is nemesi bíbor díszt szíveskednek ölteni. Fúddogált a szél, ringatta a kései körték sárga nektárját. Szilva lekvár szaga lengte a konyhákat, a pálinkáé meg hát a szeszfőzdéket, bokrosítva a kedélyeket az érdes bőrű bajuszos urak közt. Bizony nincs is jobb, mint a szesz utáni patvarkodás,…
-
– Sosem csinálhatom azt, amit akarok. Illetve sosem csinálom azt, amit akarok. Illetve csinálom, csak nem tehetem akkor, amikor akarom. Illetve, amikor akarom nem csinálom. Illetve nem akarom és nem csinálom. Illetve majd csinálom, ha akarom. Illetve csinálhatnám, ha akarnám. Ha lenne rá időm, akkor csinálnám! – Ha akarnád csinálni, akkor csinálnál rá időt. –…
-
Döntöttem. Úgy érzem magam, mint a kőszikla Hannibál előtt az Alpokban. Kaptam egy ajánlatot olyasmire vonatkozóan, amit már régóta akartam. Döntenem kellett, nem kaput, fát, hanem el. Akartam, tehát igen. Azonban ha rávágom hirtelen, meggondolatlan döntöttem. Aludtam rá egyet. Meggondoltam magam. Miért ne fogadnám el, ha akartam. Tényleg, miért is ne?! A racionális gondolkodás azt…