Hónap: 2026. február


  • Valóság – Vergődés

    Az élet rózsája: a vágy, a tapasztalás és a feladás határán Ez az írás egy képszerű, önreflexív gondolatmenet az élet természetéről, ahol a szépség és a fájdalom elválaszthatatlanul összefonódik. Egy gondolati reflexió arról, hogy a tanulás és a hibázás valóban közelebb visz-e a megértéshez – vagy csupán újabb rétegeket rak a bizonytalanságra. A sorok között…

  • Korcsolatok – Hétfőt, mint politika világnapját

    Monotónia és abszurd ismétlődés: amikor minden nap hétfővé válik Ez a szöveg a hétköznapi élet monotóniáján keresztül mutat rá a változás hiányára és a berögzült rendszerek bénító hatására. Egy ironikus látomás arról, hogy amikor semmi nem változik, akkor az idő is megszűnik létezni. Reggel van. Kijelentésem végeláthatatlanul igaz. Mivel mindennek kezdődnie kell valahol, hát kezdődjék…

  • Korcsolatok – A csend

    Kiáltás és némaság: a belső és kollektív összeomlás határán Ez az írás egy intenzív, retorikailag felépített látomás a belső és társadalmi szétesésről. Egy gondolati reflexió arról, hogyan válik a zajjal teli világ végső állapotává a némaság. Te! Szeretnéd a szemedben égni látni romlandó lelkedet?             Talán? Igen? Vagy nemigen? Gondolkodj.             Bólintottál… Hát akkor hadd…

  • Korcsolatok – Buszos korcsolat

    Kollektív utazás: erőszak, tömeg és az egyén feloldódása Ez a szöveg egy nyugtalanító, fragmentált látomás a tömeg és az erőszak dinamikájáról, ahol az utazás nem cél, hanem állapot. Egy képsor arról, hogyan olvadnak össze testek, identitások és sorsok egy kaotikus, kontrollálhatatlan áramlásban. Fondorlatos cselszövések… Kaktuszos fejsze, csorbított kapa és kasza… Szörp, tüskék nélkül… Az igazságot…