Címke: Hosszú
-
Télre tavasz jött, mert annak így van rendje; kikelet meg miegymás, a fák lombkoronát öltöttek, a madarak felröppentek, amelyek meg távol voltak hazatértek, új fészket építettek és abba tojásból kelő kicsinyeket tettek, mert ez az élet körforgásának a rendje. A fecskék az istállókba, Boris meg Riska tehenek fölött vertek tanyát, egy vissza járó gólyapár meg…
-
Február volt. Hideg és közönyös, már ha az időjárásnak lehet hangulata. Akárhogy is, az enyémet elrontotta. Haza utaztam. Anyámhoz és apámhoz. A szerető otthon melegébe. Gyűlöltem az utat. Gyűlöltem a körülöttem lévő embereket. Gyűlöltem magam. Az elmém mélabús gondolatai apám körül forogtak. Agyam fogaskerekei akörül kattogtak, hogy vajon tudja-e, hogy szeretem. S ha nem, akkor…
-
Dús lombkoronájú fákkal övezett rét közepén állt egy barátságos aprócska ház. Ablakának kosarában parasztmuskátli fehér szirmainak lágy szövetét rongyolta a szél. Kócos fején, csálén álló cserepek tetején vastag ajkú kormos kémény karikaformájú fekete füstöt pöfékelt a sötét türkizkék fátyolfelhő cikázta égboltra. A kémény torkán keresztül kúszó füst végén, bütykös fahasábon pattogó láng melegénél szőrös ajkú,…
-
Kossuthfalvára piacos reggel virradt, ami bizony a hét közepin, szerdán van, ha a hétnek van egyáltalán közepe. No, már most ez olyan probléma, amely e történet tudását meghaladja, így maradjunk annyiban, hogy piacos napon történt az esemény, mert e meghatározás mégiscsak körbe fonja a cselekményt. A piac, legalábbis ez, nem az árúkról szólt vagy az…
-
Őszbe virradóra járt az idő; mikor már a levecses almák is nemesi bíbor díszt szíveskednek ölteni. Fúddogált a szél, ringatta a kései körték sárga nektárját. Szilva lekvár szaga lengte a konyhákat, a pálinkáé meg hát a szeszfőzdéket, bokrosítva a kedélyeket az érdes bőrű bajuszos urak közt. Bizony nincs is jobb, mint a szesz utáni patvarkodás,…