Karcolatok

stilizált tukán fekete-fehér, részletgazdag mintázattal
Favikon

Ön-reflexív gondolatok

A karcolatok rövid írások, amelyek a mindennapi tapasztalatokból kiindulva jutnak el mélyebb felismerésekhez. Ezek a szövegek gyakran társadalmi, emberi vagy belső jelenségeket ragadnak meg, sűrített, mégis jól követhető formában.

Egyazon katyvasz részei:

  • Tömegtermelés
    A hömpölygő városi tömegben az egyén lassan feloldódik, miközben a testek ritmusa és az automatizmusok irányítják a mindennapok láthatatlan gépezetét.
  • Idő van
    Az idő fogalmát boncolgatva az írás rámutat, hogy amit örökkévalóságnak nevezünk, talán nem más, mint a folytonos jelen.
  • A reggeli kávé illata
    A mindennapi együttélés feszültségei és konfliktusai egyetlen ismerős pillanatban oldódnak fel, amikor a reggeli kávé illata visszahozza a szeretetet.
  • Feltörekvők
    A városi tömegben viselt „utcai arc” mögött az egyén észrevétlenül oldódik fel, miközben a közelség ellenére is magányosan sodródunk egymás mellett.
  • A homok íze
    Egy kislány képzeletében a döntés súlyától való félelem mesévé formálódik, amely a fantázia útján segít elviselni a kimondatlan valóságot.
  • Hiány
    A belső feszültségekkel és önellentmondásokkal küzdő tudat a hiány érzésén keresztül próbálja megérteni saját, nyugtalanító valóságát.
  • Halogatás
    A belső párbeszéd kusza logikájában a halogatás önigazolássá válik, ahol a „majd holnap” mindig felülírja a jelent.